Sir Walter Scott, a romantika irodalmának egyik legkiemelkedőbb alakja ma lenne 237 éves.
Scott Edinburgh-ban született, 1771. augusztus 14-én, skót nemesi családban. Apja nyomdokaiba lépve jogot tanult, majd ő is ügyvédnek állt, miközben fáradhatatlanul tanulmányozta az irodalomtörténetet, eleinte főleg annak balladaköltészeti vonulatát. Első kötete 1799-ben jelent meg, bár ezt még nem ő írta: egy népballada-gyűjteményről van szó.
Évekig írt verseket, majd a komoly vetélytársnak számító Byron felbukkanásakor elfordult a költészettől, és új műfajban, a prózában próbálta ki magát. Irányváltása több mint sikeres volt, hiszen történelem iránti érdeklődésének köszönhetően egy új műfajt sikerült alkotnia: a történelmi regényt. A legtöbb klasszikus íróval ellentétben ő már életében is rendkívül sikeresnek számított, a történelmi regény műfaja szinte egyik pillanatról a másikra az olvasóközönség kedvence lett. Az 1800-as évek elején a legolvasottabb és legjobban kereső írók közt tartották számon, bár dr. Voinovich Géza tanulmánya szerint "senkinek sem volt több olvasója és senkit sem fizettek jobban".
Élete főbb tudnivalói közé tartozik, hogy gyermekkorában egyik lábára lebénult, ezért látható a legtöbb róla készült képen sétapálcával a kezében. 1818-ban bárói rangot kapott, ennek ellenére élete végéig anyagi nehézségei voltak. Magas összegeket vett fel művei kiadásához, de ezeket nem tudta rendesen visszafizetni, s 1825 után már csak azért dolgozott, hogy adósságait törleszthesse. 1827-ben elsőként írta meg Napóleon részletes életrajzát, méghozzá kilenc kötetben.
Legtöbb művéből opera és színházi darab született, de regényeiből filmeket is forgattak: az Ivanhoe-ból három verzió is készült (1952, 1982, 1997), ezenkívül filmre vitték a Quentin Durward kalandjait (1955), a talán legjobban sikerült adaptáció pedig a Rob Roy lett (1995), Liam Neeson főszereplésével.
Sir Walter Scott 1832. szeptember 21-én hunyt el Abbotsfordban, miután áthajózta a Földközi-tengert, s Nápolyban rosszullét tört rá. Megszámlálhatatlanul sok íróra, zeneszerzőre és filmrendezőre volt hatással, a történelmi regény pedig azóta is a legkedveltebb műfajok egyike.
Művei:
Rob Roy / [ford. és az utószót írta Szinnai Tivadar]
Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1959.
Puritánok utódai / [ford. Szinnai Tivadar]
Budapest: Európa Könyvkiadó, 1964.
Ivanhoe / [ford. Szinnai Tivadar]
Budapest: Európa Könyvkiadó, 1966.
Quentin Durward / [ford. Máté Elek, Szávai Nándor]
Budapest: Európa Könyvkiadó, 1966.
A lammermoori nász / [ford. Kulin Ilona]
Budapest: Európa Könyvkiadó, 1967.
Kenilworth / [ford. László Balázs]
Budapest: Európa Könyvkiadó, 1971.
Redgauntlet / [ford. és utószó Bart István]
Budapest: Európa Könyvkiadó, 1972.
A fekete törpe / [ford. Donga György] Budapest: Európa Könyvkiadó, 1974.
Nigel jussa / [ford. Kászonyi Ágota]
Budapest: Európa Könyvkiadó, 1975.
Waverley / [ford. és utószó Bart István]
Budapest: Európa Könyvkiadó, 1976.
A lovag / [ford. Szegő György]
Budapest: Európa Könyvkiadó, 1978.
Midlothian szíve / [ford. Gy. Horváth László]
Budapest: Európa Könyvkiadó, 1980.
A kárpitos szoba: Kisregény, elbeszélések / [ford.Bart István, Donga György, Udvarhelyi Hanna]
Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1982.
Oroszlánszívű Richárd / [ford. Majtényi Zoltán]
Budapest: Pesti Szalon Könyvkiadó, 1993.
Utolsó hozzászólások